Variability in Hungarian address forms

This paper discusses characteristics of the variability in Hungarian address forms on the basis of questionnaire and interview data. Based on the results of her sociolinguistic study (Domonkosi 2002), the author argues that, beyond the dichotomy of T vs. V form, the Hungarian address system has a number of address variants of different social indexical value, which define the typical use and functions of the distinct variants. The analysis demonstrates that there are differences in the address of different age groups that are indicative of change in address in Hungarian. The paper also reports on intradyadic variability in address, the possible functions of switching of address and the correlation between the nature of the relationship vs. the number and type of possible address variants. The findings show that in today’s Hungarian address switching between T and V form indicates a change in the quality of the relationship, that a dynamic switching back and forth between T and V forms is not usual, and that variants of nominal address forms signal emotional shades of meaning in relationships. The study also discusses possibilities of transfer of address and typical changes in the value of address forms, illustrating with empirical data how Hungarian kinship terms are used in non-literal ways

Address forms in conversations on social media

The goal of the paper is to present addressing practices characteristic of discourse on social media by analysing two Facebook conversations. As the analysis shows, address forms have several roles including the identification of discourse participants, the evoking of patterns of face-to-face spoken discourse, the expression of emotions, and the increasing or reduction of social distance. In the absence of physical presence, discourse participants engaging in internet-based communication cannot rely on nonverbal channels for the construal of social relationships, thus more significance is attached to linguistic devices in general and the patterns specifically marking social relationships in particular. Both conversations (a series of congratulations, and a debate within a Facebook group) feature address forms in a high number and in varied functions. Address forms in congratulatory messages not only construe social relationships but also represent them for the public. In the public debate, addressing practices indicate the convergence or divergence of opinions, and by identifying discourse participants, they also play a role in the delimitation of smaller units within the overall group conversation

Linguistic features of email correspondence between university students and their teachers

The present paper explores the linguistic features of email correspondence between university students and teachers as part of a comprehensive survey of addressing practices in higher education. It presents questions and preliminary results pertaining to how traditional, letter-based forms of linguistic interaction are transformed in discourses of digital written communication between students and teachers

A nézőpont szerepe az attitűddeixis műveletében

A tanulmány célja, hogy a kognitív pragmatika keretein belül értelmezze a nézőpont érvényesülésének kérdését a beszédpartner, illetve a referenciális jelenet egyes szereplőinek megnevezésében. A címzett megszólítása és a harmadik személyű szereplők megnevezése egyaránt működhet attitűddeixisként a diskurzusban, ugyanis ezek az elemek a szereplők kijelölésén túl társas viszonyulásokat is megjelenítenek. A megjelenítés kiindulópontja bármely deiktikus elem esetében elmozdulhat az éppen beszélő egocentrikus centrumától: egyrészt áttevődhet akár a beszédpartnerre, akár más szereplőkre; másrészt a beszélőénél általánosabb perspektíva, semleges kiindulópont révén ún. objektív konceptualizáció is érvényesülhet. A megszólítások használatáról készült interjúkból merített példákra épülő, illetve a magyar megszólítások deiktikus szerepének történeti alakulását is számba vevő elemzés rámutat a nézőpont és a társas jelentés néhány általánosnak tűnő összefüggésére. A tanulmány magyar példák alapján mutatja be, hogy a nézőpontváltások, az egocentrikus középpontól elszakadó konstruálási módok, azaz a deiktikus kivetítés művelete hogyan játszik szerepet a társas jelentések létrehozásában

Metainformációs struktúrák a megszólításokkal kapcsolatos diskurzusokban

A tanulmány célja, hogy rávilágítson, hogy a tegezés-nemtegezés, megszólítás kérdéseihez kapcsolódó különböző metadiskurzusok eltérő módon szerveződnek, és ebben az eltérésben meghatározó szerepe van annak, ahogyan a résztvevők mentális világa, ismeretei, elképzelései, esetlegesen érzelmei megjelenítődnek. A különböző diskurzusok és reflexiós szintek feltérképezése és összevetése során a tanulmány néhány prototipikus példa bemutatása alapján amellett érvel, hogy a különböző lehetséges beszédmódok elkülönítésében érdemes figyelembe venni a metapragmatikai tudatosság jelzéseit is

„Én vagyok én, te vagy te, ki a szamár?” A társas deixis műveleteinek reflektáltsága és a humor

Az előadás célja internetes és hétköznapi társalgásokból gyűjtött példák, illetve egy internetes mémszöveg részletes elemzése révén annak bemutatása, hogy a személyek és személyközi viszonyok nyelvi konstruálásának reflektáltsága hogyan válhat a humor forrásává